A Tanszék története

1945 tavaszától az Agrártudományi Egyetemen, a Kert- és Szőlőgazdaság-tudományi Karon az állattani, rovartani, valamint a növénykórtani ismereteket a Növénykórtani Tanszéken oktatták. Itt az állattani és rovartani előadásokat és gyakorlatokat Balás Géza egyetemi docens tartotta. 1949-ben létesítették a különálló "Állati kártevők Tanszék"-et, Balás Géza egyetemi docens vezetésével. 1953-tól a tanszék a különvált Kertészeti és Szőlészeti Főiskolán belül folytatta munkáját. Ekkor Balás professzor mellett Kosztarab Mihály, Jobbágyné Joó Ilona és Jenser Gábor egyetemi tanársegédként, Tetmayer Noémi mint egyetemi gyakornok, majd tanársegéd dolgozott. 1954-től kezdődően Endrődi Sebő mint adminisztrátor, a bogár gyűjteményt és Issekutz László mint preparátor, a lepke gyűjteményt alapozta.
Ebben az időszakban alakították ki a kertészeti rovartan oktatásának tematikáját és túlnyomó részben ebben az időszakban írta meg Balás Géza a kertészeti rovartan oktatásának alapját képező, a Kertészeti növények állati kártevői c. könyvet, amely csak később jelent meg.
Kosztarab Mihály 1956-ban az Egyesült Államokba emigrált, Jenser Gábort pedig 1958-ban, a forradalomban való részvétele miatt, az egyetem vezetése eltávolította a tanszékről. Az 1958-tól Tóth György majd 1960-tól Gaál Lajos egyetemi gyakornokként, majd tanársegédként vett részt a tanszék munkájában.
 
Dr. Balás Géza, a tanszék alapítója
Dr. Balás Géza, a tanszék alapítója
 
Balás Gézát 1960-ban egészségügyi okokra hivatkozva, politikai állásfoglalása miatt a Kertészeti Kutató Intézetbe helyezték át. Ezt követően Nagy Bálint a Földművelésügyi Minisztérium Növényvédelmi Osztályának vezetője oktatta ideiglenes jelleggel a rovartant. 1961 januárjától került a Növényvédelmi Kutató Intézetből Bognár Sándor, egyetemi docensként a Rovartani Tanszék élére. 1961 szeptemberétől, a különálló tanszékként hatékonyan működő Rovartani, illetve a Növénykórtani Tanszéket összevonták Növényvédelmi Tanszék néven. Az egyesítést súlyos és nehéz feladatként kapta Bognár Sándor, aki tanszékvezető egyetemi docensként, majd 1965-től egyetemi tanárként 1981-ig, nyugdíjba vonulásáig irányította a Tanszék munkáját. A 70-es években a Növényvédelmi állattan tárgy oktatását Farkas Károly, Kerényiné Nemestóthy Klára, Ördögh Gizella, Pénzes Béla és felkért oktatóként Martinovich Valér végezte. Ebben az időszakban alakult ki az az oktatási tematika és szemléltetési eszközrendszer, amely az okleveles kertészmérnök képzésen túl a növényvédelmi szakmérnök képzés beindítását is lehetővé tette. Bognár Sándor vezetésével, 1973-tól a Növényvédelmi Szakmérnöki Szakon, megkezdődött az okleveles kertészmérnökök, illetve agrármérnökök posztgraduális továbbképzése, amelynek szervezését kezdetben a szak titkáraként, majd szakvezetőjeként Pénzes Béla irányította. A szakmérnök képzésben tárgyvezető előadóként részt vettek az MTA Növényvédelmi Kutatóintézet munkatársai közül Josepovits Gyula, Vörös József, az FVM munkatársai közül Nagy Bálint, Schirilla György, Sándor Ferenc és Kádár Aurél.
 
Entomológusok a terepmunka szünetében:
Dr. Bognár Sándor professzor úr tanítványaival, Semir Hassan Mossa aspiránssal és Vödrös Miklós laboránssal
Bognár Sándor nyugdíjba vonulása után utódja tanszékvezetőként, a már korábban is a Tanszéken dolgozó, Farkas Károly lett, egészen 1986-ban bekövetkezett haláláig. 1987-ben a Növényvédelmi Tanszék kettévált (Rovartani és Növénykórtani Tanszékre), a Rovartani Tanszék vezetője előbb egyetemi docensként, majd 1991-től egyetemi tanárként a korábban az MTA Növényvédelmi Kutató Intézetben dolgozó Mészáros Zoltán lett. A Tanszék új munkatársai az 1990-es évtől Haltrich Attila, majd Markó Viktor lettek. A Tanszék vezetője (miután Mészáros Zoltán betöltötte 65. életévét) 2000-től kezdődően Pénzes Béla egyetemi docens, majd 2014-től Fail József vette át ezt a tisztséget. 2002-től Fail József, 2006-tól Vétek Gábor, 2008-tól Mándoki Zoltán, 2009-től Szabó Árpád, 2011-től Hári Katalin, 2014-től Farkas Péter erősíti a Tanszék csapatát. A Tanszék munkájában részt vett címzetes egyetemi tanárként Jenser Gábor. Címzetes egyetemi tanárként segíti munkánkat Balázs Klára, Tóth Miklós és Ripka Géza, címzetes egyetemi docensként pedig Kajati István és Szeőke Kálmán.
A Rovartani Tanszék történetének bemutatásához dr. Bognár Sándor: A magyar növényvédelem története a legrégibb időktől napjainkig (1030-1980). Mosonmagyaróvár, 1994 című munkáját használtuk fel.

 

magyar